Érdekel az újpalotai toronyház belülről? Két délután is bejárhatod

Desktop
A toronyház (forrás: Pinterest - Pércsi Mihály)

Korábbi cikkek a témában:

Május 9. és 12. között rendezik meg a Budapest100 építészeti-kulturális fesztivált, melyen idén a város késő modern örökségét, a ’70-es évek épületeit ünnepeljük.

Számos érdekes épület nyitja meg kapuit a rendezvény idején, köztük a kerületi, Nyírpalota út 71. szám alatti Víztoronyház: május 11-én, szombaton, és 12-én, vasárnap 12-től 16 óráig lehet Újpalota ikonikus épületét bejárni. Regisztrálni nem kell hozzá, a megadott időpontokban szabadon látogatható. Az épületben önkéntesek segítik az érdeklődőket.

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil

Aki ennél többet is szeretne látni, tudni a lakótelepről, annak ajánljul a május 10.-i, pénteki lakótelep-túrát 16 órakor. A kétórás séta során Gurdon Balázs építész beszél Budapest egyik legnagyobb lakótelepéről, melynek panelházai a 70-es években épültek fel. A telep sajátossága más lakótelepekkel szemben, hogy a házak nem csak a zöldfelületek között szétszórtan helyezkednek el, hanem a főbb utcák határozottabb térfalakkal határoltak, közöttük a hagyományos városi élet színtereit igyekeztek megteremteni a tervezők. A séta során megismerkedhetnek a résztvevők a lakótelep történetével és jelenével, a városnézést korabeli filmrészletek is színesítik majd. A programra előzetesen regisztrálni kell!

A Víztoronyházat 1975-ben adták át, a monumentális budapesti "felhőkarcolót" Tenke Tibor és Mentes Endre építészek jegyezték. A torony funkciója kettős, ahogy neve is mutatja, a körülötte kiépült lakónegyedet kiszolgáló Víztoronyról volt hajdan szó, ám ez a feladata rejtett: a torony ugyanis majd 100 lakásnak is otthont ad. 

Az 1970–75 között felépült Újpalotai lakótelep terveit a korábban épült lakótelepek minőségi és esztétikai hibáiból okulva dolgozták ki a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet építészmérnökei. Tenke Tibor, Mester Árpád és társaik egy olyan lakónegyedet álmodtak meg – akkor még Páskomliget néven, utalva a terület mezőgazdasági múltjára –, amely a középkori városokat alapul véve, önálló egységet alkotva teremti meg a városiasság érzetét - írja az Építészfórum

Tenke Tibor és Mentes Endre azt találták ki, hogy a víztornyot „elrejtik" egy húszszintes lakóépületbe. A szerkezettervező Thoma József volt, akinek a nevéhez több víztoronyterv is köthető. A toronyház tetején két darab, egyenként 300 köbméteres víztározó acéltartályt helyeztek el, a vizet pedig a liftakna és a lépcsőház közötti csövön pumpálták fel több mint 60 méter magasra. A „42-es jelű víztározós magasház" helyét a két főútvonal metszéspontjában, a városközpontként funkcionáló területen jelölték ki. 

1975-ben, a csúszózsalus építéstechnikának köszönhetően mindössze egy év alatt felépült Újpalota legmagasabb épülete. A hússzintes épületben 98 lakás van, amelyeket 1976-tól vehettek birtokba az első lakók. A lift a szerelőszintként szolgáló első emelet kihagyásával a 17. emeletig közlekedik – ezen a tizenhat lakószinten négy egyszobás és két háromszobás lakás található. 

Az újpalotai magasház a nyolcvanas évek közepéig szolgált víztoronyként. 70,9 méterével a mai napig Budapest legmagasabb lakóépülete.

Mobil
Mit szólsz hozzá?

Hirdess nálunk!

Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!