Rákospalota történetéről

Oszd meg másokkal!

Desktop
(forrás: bmknet.hu)
Rákospalota ősét, a Szilas-patak mentén fekvő falut a középkorban még Nyírnek nevezték. Nevét oklevelekben először 1281-ben említik meg. A 13. - 14. század környékén rangos udvarház épült ide, Nyír neve ekkor változott Palotára. A 14. században a budai bíró, Lóránd egyesítette Palota, Regtelek, Párdi és Sikátor falvakat, melynek ő volt az első tulajdonosa. Palota falut 1346-ban említi először oklevél.
 
A XIV. században a Lórántfiak birtokolták a területet, a XV. század második felében pedig a váci püspök. Palota ekkor egyutcás sorfalu volt csupán. II. Lajos nevezte át Rákospalotára, miután a falu földesura 1514-ben az életével fizetett azért, mert nem engedte meg jobbágyainak a keresztes hadjáratban való részvételt. Az 1546-os török összeírás idején a falu lakatlan volt. A terület 1619-ben Koháry Péter, majd 1636-ban Újfalussy Gergely tulajdonába került. Az elpusztult katolikus templom után az első templomot a reformátusok építették 1718-ban.
 
Az Újfalusssyak kihalása után a fóti Fekete György lesz a földesúr, majd a Fekete-családtól adásvétel útján a Károlyiakhoz kerül a birtok. 1781-ből származik Palota pecsétje, amelynek jelképeit a kerület címerében őrzi: a földből kiemelkedő búzakalász és az élével kifelé forduló két ekevas. A palotai „kertészek”, vagyis a zöldségtermesztő gazdák látták el a fővárost főként uborkával, paradicsommal, borsóval. A mai Szabadság híd és Erzsébet híd közötti rakparton árulták terményeiket a hagyományos viseletbe öltözött palotai asszonyok, a panczamárik.    
 
Palota fejlődését nagymértékben elősegítette, hogy gróf Károlyi István 1844-ben elérte, ide építsék az első vasútvonalat az Osztrák Vaspálya Társaság segítségével, amit 1845-ben fel is avattak József nádor részvételével. Rákospalota életét a vasút megváltoztatta: hamarosan Pest és Buda kedvelt kirándulóhelyévé vált, a vasútállomás környékén gyorsan szaporodtak az éttermek és egyéb szórakozóhelyek. 
 
1872-ben megjelent a lóvasút, majd 1889-től a körvasút. A B.U.R. (Budapest-Újpest-Rákospalota) 1896-tól villamosjáratot működtetett, ami hozzájárult a nagyközség várossá fejlődéséhez. Déli, mocsaras területét a falu eladta, 1896-tól itt épült a Széchenyi-telep, mely 1909-ben Pestújhely néven önálló községgé vált. Ófalu határában (a mai Szőcs Áron utca, Rákos út, Palánk utca és Palotás utca által határolt területen), a sódergödörnek hívott nyomornegyed helyén felépült Palotaújfalu, az Újpest felőli határban pedig kiépült Istvántelek.
 
A közlekedés helyzetét javította az 1912-ben megnyílt szentmihályi HÉV-vonal. Rákospalotát 1923-ban várossá nyilvánították. Rákospalota 1950-ben csatlakozott Nagy-Budapesthez, így Rákospalota és Pestújhely egy kerületben fejlődött tovább (Pestújhely ugyan nem akart Budapest részévé válni, Rákospalota viszont nem lehetett tagja a fővárosnak Pestújhely beleegyezése nélkül).
 
Források:
  • Ladányi László: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota - XV. kerület
  • pettkoandras.hu
  • wikipedia.org
  • Kovács Pál Gimnázium
A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?
Hirdetés
Desktop

Hirdess nálunk!

Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!

Legyél a szerzőnk!

Rendszeresen írnál a környéked eseményeiről, boltjairól, kocsmáiról, kulturális programjairól, utcáiról és játszótereiről? Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot!

Hol-mi toplista

Helyi közösségek a Facebookon

Partnerek